..

Azt mondják, csak a változás a biztos. Néha jó, néha nem. Megint álmodtam. Megint a ház. Megint a könnyek. Azt is mondják, a lélek azért tér oda vissza álmában, ahol biztonságban volt, mert pihenni vágyik. Én elég sokat vagyok ott álmomban. Pihenek. De sírok is. Mindig. Vajon miért? És sosem lesz vége? Annyira vágyom a közelségre. És egyre messzebb kerül. Talán nem kellene vágyni rá. És az enyém lesz. Hamarabb, mint gondolnám.

Ámen.